Öljük ki a kliséket a YA regényünkből
1, A karakter, aki tele van "tinis szorongással"
Tudod, az a karakter, aki folyton boldogtalan, úgy hiszi senki sem érti meg és ráadásul indulatkezelési problémákkal küzd. Ó, igen! Legalább 100x olvastunk már róla.Ez egy olyan tinis dolog, nem igaz? Ki lehet nőni! Aha...nem. Ez nem tinis szorongás, ez klinikai depresszió! Ami azt jelenti, hogy nem csak a tinik küzdenek ezzel a problémával. Mikor olvastál utoljára olyat hogy egy felnőtt küzd ezzel a problémával? Mert én már nem tudnám felidézni.
Oké a tinédzser korban rengeteg hormonális változáson megy át az ember, ami hangulat ingazodáshoz vezet. I-N-G-A-D-O-Z-Á-S-H-O-Z! Nem beállt hangulathoz. Ez nem mentség arra hogy olyan karaktert hozz létre aki rendkívül kiszámíthatatlan. Én is tini vagyok, van tapasztalatom ezen a téren és még sosem találkoztam olyan korombelivel aki egyik pillanatban depressziós Bruce Banner majd őrjöngő Hulk. Kivéve persze ha pont ilyen karaktert akarsz létrehozni.
2, A lány aki szép, de nem tudja amíg a srác el nem mondja neki
Hol is kezdjem ennek a problémának a kivesézését? Először is ha egy erős, független karaktert akarsz létrehozni, aki probléma nélkül rúgja szét bárkinek a hátsó felét, akkor szerinted pont arra van szüksége hogy valaki külsős megerősítse az erényeit? Ha valaki a fent említett tulajdonságokkal rendelkezik, akkor pontosan tudja magáról, hogy mennyit ér. Függetlenül bárki véleményétől. Viszont ha épp ellenkezőleg egy bizonytalan személyiséget akarsz létrehozni, akkor sokkal több kell ahhoz hogy elhiggye szép, mint egy fiú véleménye.
3, Szerelmi háromszög
Azt hiszem mindenki egyet tud érteni abban, hogy ezt a kártyát már túl sokszor használták fel. 10-ből kilencszer előre megjósolható a végkifejlet, rosszul kialakított és fusztráló. És akkor még valaki rátesz egy lapáttal, hogy egy teljes sorozaton keresztül húzza a háromszöget.Természetes vannak nagyon jól működő szerelmi háromszögek, de nagyon ritkák, sőt gyakran szükségtelenek. Nem lendítik előre a történetet, és karakterfejlődés sem érzékelhető. Legtöbb író azt hiszi, hogy tud ezzel valami újat nyújtani, de legtöbb esetben a dolog így végződik:
Általában pedig megegyezhetünk abban, hogy a valós életben nagyon ritkák a szerelmi háromszögek. Főleg tiniknél. Összességében azt szeretném kérni tőled, hogy ne használd, amíg nincs jó okod rá!
4, A Kiválasztott
Ez általában a fantasy könyvek hibája. A főkarakter arra született, hogy megmentse az embereit, a Földet vagy magát az univerzumot. De miért pont ők? Méltatlannak érzik magukat. Hogy nem különlegesek. Még ha ott van előttük a jóslat, még akkor is, ők csak a szokásos, bizonytalan tinédzserek. Hadd áruljak el valamit ezekről a karakterekről: idegesítőek. Mindenki tudja hogy végül úgyis megcsinálják azt a küldetést, bármennyit hisztizek is miatta. Szóval ha nem épp ellenkezőleg akarod használni (hogy a karakter kissé túlságosan is izgatott lesz attól a ténytől, hogy ő a Kiválasztott) akkor ne is használd ezt a húzást.
5, A karakter, borzasztó szülőkkel
Oké, ez még jól is tud működni, hogyha a szülők nem a szülőségbe rosszak. Mármint hagyjuk már abba a tipikus "eltiltalak ettől a fiútól", és a "szobafogság egy életre" és a "sosem vagyunk itthon így csinálj amit akarsz" szülők írását! Nem kell tökéletes szülőket ábrázolnod, de ne is ess át a ló túloldalára.
6, A szexi rosszfiú
Úgy néz ki mint egy szupermodell, de olyan sötét múltja van mint a csillagtalan éjszaka. Nem bánik jól a főszereplő csajjal, az mégis beleszeret a durva és titokzatos személyiségébe. Ez majdnem minden YA könyvbe benne van. Egy ilyen karakter persze nagyszerű egy könyvben, de nem muszáj neki szerelmesnek lenni.